Kényes téma, de sokakat foglalkoztat így erről is érdemes beszélni : miért hazudik valaki??
Az az igazság, hogy nagyon sok esetben ezt az illető úgy teszi, hogy észre sem veszi – így nincs tudatában annak, amit tesz.
A baj pont itt van.
Neki nem számít hazugságnak – már – mert védekezésből,valamikor régebben, felvette ezt a fajta kifejezésmódot, és mára már nagyon jó szövetségesek lettek, teljesen a részévé vált.
Ez már csak az okozat, illetve valamilyen sérülésének a következménye.
Az ok pedig rendszerint egy nagyon magasfokú megfelelési kényszer, amit valamikor, valaki vagy valakik elvártak tőle, így kifejlesztve azt, hogy mit kell “bevetnie” azért, hogy figyeljenek rá, hogy egyáltalán észrevegyék, vagy pedig tévesen azt gondolva, hogy így lesz szerethető és így tudják csak elfogadni. Vagy nem tévesen, mert elvárnak tőle egy válszt, ami mások szerint helyes lenne, de saját maga szerint nem, és ezt vállalni sem meri, mert elutasítás lenn a vége.
Ő több szeretne lenni, mint ahogy ő saját maga azt érzi, jelenleg elégedetlen magával szemben.
A hazugság mögött mindig egy téves hitrendszer van, amit a mai módszerek közül már sok mindennel lehet oldani. Hatékony módszernek találom, amit én is használok, ez pedig a a Családállítás.
Persze ha már eljut az illető arra az érettségre, hogy ez igenis probléma legfőképp neki! Egy notórius hazudozót nem fogunk tudni meggyőzni arról, hogy ez probléma, erre neki kell rájönnie. Hiába veszi észre sokkal hamarabb a környezete mint saját maga, ezzel az érintett rendszerint nincs tisztában. Sőt ha esetleg szembesítés van, akkor egyértelmű a hárítás a részéről, ami az ő válaszreakciója, vagy pedig a támadás, hiszen ilyenkor megnyomod azt a gombot nála, ami a múltjában történő negatív élményre emlékezteti és védekezni fog.
Vagy vágyhat az illető valamire, amit más előtt nem mer felvállalni, ezért úgy tesz mintha nem is lenne kimondatlan vágya, itt igen megoszló a vélemény, hogy ez hazugság -e vagy sem. Igazából itt nem is az a gond ha vannak az embernek intimebb dolgai vágyai, amit nem mond el senkinek vagy mindenkinek, hanem akkor van baj, amikor ez más számára ártalmas lehet.
Ferdített válaszadás kiindulópontja lehet az is, amikor a veszteségtől való félelem a mozgatórugó. Nem mondja el az igazat azt illető, mert akkor benne lehet egy olyan következmény is, amit a válaszváró nem szeretne átélni. Ennek a személyiségtípusnak is éretlen az önképe, hiszen “fél” valmilyen nem várt esemény bekövetkezésétől.
De kialakulhat egy téves ideálképből is, ami csak egy illúzió és nem pedig a valóság és azt hiszi így kell viselkednie, mert ez a normális. Ez az elvárás.
Nem kell messzire menni, mennyi szép és boldog és tökéletes embert “látunk” a Facebook képeken?
Ha ez tényleg így lenne nem itt tartana ma a világ – ez is egy illúzió, az emberek hajlamosak sokmindent elhinni, vagy tévesen nem a valódit látni, azt látják mindenben amit látni szeretnének. Tévesen látja saját magát, így tévesen látja a világot is. Felépít egy olyan álideált, amibe szépen egyre komfortosabban érzi magát, de ezáltal egyre komforttalanabbul is. Észrevétlenül szépen lassan kialakul a megalománia, ami szintén egy hazugsághalmaz. Itt már semmi nem elég, egyre többet és többet kell mutatni kifelé és ez iszonyatosan sok többletenergiát fog felemészteni, belül pedig egyre jobban szétesik a mag – önmaga.
Az önismeretnek itt is hatalmas szerepe van. Mert ha ezt felismeri, akkor dönthet úgy, hogy ezen változtat, mert végre szeretne önmaga lenni. Maga mögött hagyva a múltját, felszabadítva egy jelentős részét és megújulva élni tovább az életet.
Fekete Éva